FOGALMAK

Adásvételi szerződés
Ez az a szerződés, amely hivatalosan átruházza az ingatlan tulajdonjogát az eladóról a vevőre. Kötelező, hogy ügyvéd ellenjegyezze, mivel csak így érvényes. Az adásvételi szerződésben rögzítik az ingatlan pontos adatait (helyrajzi szám, alapterület), a vételárat, a fizetés ütemezését, a birtokbaadás idejét, valamint minden egyéb feltételt (pl. tehermentesítés, elővásárlási jog érvényesítése). Ez a dokumentum a legfontosabb része az ingatlan adásvételének, mert ennek alapján jegyzi be a földhivatal az új tulajdonost.

Birtokbaadás
A birtokbaadás az a pillanat, amikor a vevő ténylegesen átveszi az ingatlant. Ezt legtöbbször a kulcsátadás jelenti, és ettől kezdve a vevő jogosult az ingatlan használatára, valamint ő viseli a közüzemi díjakat, közös költséget és minden fenntartási költséget. Gyakran birtokbaadási jegyzőkönyv is készül, amely rögzíti az állapotot, a mérőóra-állásokat és az átadás napját, hogy később ne legyen vita.

CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény)
A CSOK állami támogatás, amely gyermekes családoknak vagy gyermeket vállaló pároknak segít lakásvásárlásban, építésben vagy bővítésben. A támogatás összege a meglévő vagy vállalt gyermekek számától függ. Gyakran kedvezményes hitellel és illetékmentességgel is együtt jár, így komoly pénzügyi előnyt jelenthet.

Előleg
Az előleg egy pénzösszeg, amit a vevő az ingatlan vételárába beszámítva ad át az eladónak. Az előleg különbsége a foglalóhoz képest az, hogy nem jár szankcióval: ha az adásvétel meghiúsul, az előleget minden esetben vissza kell adni a vevőnek. Ezért jogilag kevésbé erős biztosíték.

Előszerződés
Az előszerződés egy olyan jogi megállapodás, amelyben a felek vállalják, hogy a jövőben megkötik a végleges adásvételi szerződést, ha bizonyos feltételek teljesülnek. Ilyen feltétel lehet például a banki hitelbírálat elfogadása, egy másik ingatlan eladása, vagy az építkezés befejezése. Az előszerződés írásba foglalt, ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum, amely mindkét fél számára jogi kötelezettségeket teremt. Ha a vevő vagy az eladó indokolatlanul eláll, a másik fél bíróságon is érvényesítheti az előszerződést.

Elővásárlási jog
Ez a jog biztosítja, hogy ha az ingatlan tulajdonosa el szeretné adni az ingatlant, akkor bizonyos személyek (például szomszéd, önkormányzat, állam) előnyt élvezzenek, és elsőként vásárolhassák meg ugyanazon feltételekkel. Például ha valaki osztatlan közös tulajdonban birtokol egy házrészt, és a másik tulajdonos eladná a részét, akkor a többi tulajdonostárs elővásárlási joggal élhet.

Energetikai tanúsítvány
Az energetikai tanúsítvány egy kötelező dokumentum, amely minden adásvételnél és bérbeadásnál szükséges. Ez mutatja meg az ingatlan energiahatékonyságát, azaz hogy mennyi energiát fogyaszt a fűtéshez, hűtéshez, meleg víz előállításhoz. Az épületet betűjelekkel osztályozzák (A++ a legjobb, I a legrosszabb). Célja, hogy az új tulajdonos/bérlő tisztában legyen a várható fenntartási költségekkel, és ösztönözze a takarékosabb, korszerűbb megoldások használatát.

Foglaló
A foglaló egy pénzösszeg, amelyet a vevő az adásvételi szerződés aláírásakor ad át az eladónak. Ez biztosítja, hogy a vevő komolyan gondolja a vásárlást. Ha a vevő áll el a vásárlástól, elveszíti a foglalót. Ha viszont az eladó áll el, akkor a kapott összeget kétszeresen köteles visszaadni. Ez a szabály a felek jogbiztonságát szolgálja, és különbözik az előlegtől.

Forgalmi értékbecslés
Ez egy hivatalos szakvélemény, amelyet értékbecslő készít arról, mennyit ér az adott ingatlan a piacon. Banki hitelfelvételnél kötelező, mivel a bank ennek alapján határozza meg, hogy mekkora hitelt nyújthat. Az értékbecslő figyelembe veszi az ingatlan állapotát, elhelyezkedését, méretét, és összehasonlítja más, hasonló környéken eladott ingatlanokkal.

Függőben tartás
A függőben tartás azt jelenti, hogy a földhivatal már érkeztette az adásvételi szerződést, de a tényleges bejegyzés még nem történt meg. Ez átmeneti védelem a vevőnek, mert innentől kezdve más már nem szerezhet jogot az ingatlanra (pl. nem lehet újabb jelzálogot bejegyezni). Amíg tart, a vevő jogilag biztosítva van, hogy megszerezze a tulajdonjogot.

Használatbavételi engedély
Új építésű ingatlan esetén kötelező dokumentum, amelyet az építésügyi hatóság ad ki. Ez igazolja, hogy az épület az engedélyeknek megfelelően, szabályosan készült el, és biztonságosan használható. Csak használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlant lehet jogszerűen lakni vagy eladni. A bankok is csak olyan új ingatlan vásárlására adnak hitelt, amely rendelkezik ezzel az engedéllyel.

Haszonélvezeti jog
A haszonélvezeti jog olyan erős jogosultság, amely feljogosítja a haszonélvezőt arra, hogy az ingatlant a saját életében használja, benne lakjon vagy akár bérbe is adja. A tulajdonos ugyan formálisan a tulajdonosa az ingatlannak, de a haszonélvező hozzájárulása nélkül nem adhatja el, nem terhelheti meg, és nem korlátozhatja a használatot. Gyakran fordul elő öröklés vagy ajándékozás során, amikor a szülő a gyerek nevére íratja az ingatlant, de fenntartja magának az élethosszig tartó haszonélvezeti jogot.

Helyrajzi szám
A helyrajzi szám az ingatlan egyedi azonosítója a földhivatal nyilvántartásában. Hasonló, mint az embereknél a személyi igazolvány szám, az ingatlanoknál minden telekhez, házhoz vagy lakáshoz tartozik egy ilyen szám. A helyrajzi szám alapján pontosan beazonosítható az ingatlan a térképen és a nyilvántartásban, és mindig szükséges a jogi ügyintézéshez (pl. adásvétel, hitel, építési engedély).

Hitelbiztosítéki érték
A bank által meghatározott érték, amelyet nem szabad összekeverni a piaci értékkel. A hitelbiztosítéki érték mindig óvatosabb, konzervatívabb szám, mivel a bank arra az esetre számít, ha az ingatlant kényszerértékesíteni kellene (például a hitel nemfizetése miatt). Ez alapján határozza meg, hogy a vételár hány százalékát hajlandó hitelként nyújtani (jellemzően 60–80%-át).

Illetékkötelezettség
Ingatlan vásárlásakor a vevőnek általában 4% vagyonszerzési illetéket kell fizetnie az állam felé, amelyet a NAV szab ki. Bizonyos esetekben azonban kedvezmény vagy mentesség jár: például első lakást vásárló fiataloknak, CSOK-kal vásárolóknak, vagy cserével érintett ügyleteknél. Az illetékfizetés pontos mértékét az ügyvéd és a NAV határozza meg.

Jelzálogjog
A jelzálogjog a bank vagy más hitelező számára biztosíték. Ha valaki hitelt vesz fel egy ingatlanra, a bank bejegyzi a jelzálogjogot a tulajdoni lapra. Ez azt jelenti, hogy amíg a hitelt teljes mértékben vissza nem fizetik, addig a banknak joga van az ingatlant elárverezni, ha az adós nem törleszt. A jelzálog csak a tartozás rendezése után törölhető, tehát az ingatlan eladásához előbb rendezni kell a fennálló hitelt.

Közjegyzői nyilatkozat
Bizonyos esetekben (például hitelfelvételnél vagy bérleti szerződésnél) szükség lehet közjegyző előtt tett nyilatkozatra. Ez biztosítja, hogy a felek betartják a szerződést, és ha mégsem, akkor közvetlenül végrehajtás indítható bírósági per nélkül. Ezért a bankok gyakran kérik hitelszerződésekhez.

Közös tulajdon
Olyan helyzet, amikor egy ingatlan több ember tulajdonában van, és mindegyiküknek meghatározott tulajdoni hányada van (például ½, ⅓). A tulajdoni arányokat a földhivatal tartja nyilván. A közös tulajdon esetén minden tulajdonos arányosan részesedik a jogokból és kötelezettségekből (pl. közös költségek, karbantartás). Fontos, hogy eladáskor a többi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg.

Műszaki átadás-átvétel
Új építésű lakás vagy ház vásárlásakor történik. Ez az a folyamat, amikor a kivitelező és a vevő közösen bejárják az ingatlant, ellenőrzik az állapotát, a kivitelezés minőségét, és felveszik a hibajegyzéket, ha szükséges. Például ha festési hibák, hiányzó burkolatok vagy nem működő berendezések vannak, azokat a kivitelezőnek ki kell javítania. A műszaki átadás-átvétel biztosítja, hogy a vevő valóban a szerződésnek megfelelő ingatlant kapja.

Otthonfelújítási támogatás
Ez egy olyan állami program, amely lehetővé teszi, hogy a felújítási költségek egy részét (jellemzően 50%-át) utólag visszaigényeljék. A támogatás igénybevételéhez számlákat kell bemutatni a munkálatokról és anyagköltségekről. Családok számára nagy segítséget nyújt az otthon korszerűsítésében.

Osztatlan közös tulajdon
Ez a közös tulajdon egyik speciális formája. Ilyenkor a tulajdonosoknak nincs pontosan kijelölt telkrésze, hanem mindenki az egész ingatlant közösen birtokolja, tulajdoni hányad szerint. Például egy ikerház vagy társasház udvara gyakran osztatlan közös tulajdon. A használatot a felek külön megállapodásban rögzítik (pl. ki melyik részt használja). Fontos, hogy osztatlan közös tulajdon esetén sokszor használati megállapodásra van szükség.

Piaci érték
A piaci érték az az ár, amelyen egy adott ingatlan az adott időszakban, az adott helyen reálisan eladható. Ez mindig a kereslet-kínálat alapján alakul. Például egy győri belvárosi lakás piaci értéke magasabb, mint egy hasonló méretű vidéki ingatlané. A piaci értéket befolyásolja az elhelyezkedés, a műszaki állapot, a környék fejlettsége, és az aktuális ingatlanpiaci trendek.

Pótfedezet
Ha valaki hitelt vesz fel, de a vásárolt ingatlan értéke nem elég biztosíték a bank számára, akkor a bank pótfedezetet kérhet. Ez egy másik ingatlan, amelyet plusz biztosítékként bejegyeznek a hitel mögé. Például, ha valaki egy kisebb lakást vesz, de nagyobb összegű hitelt szeretne, akkor a saját vagy hozzátartozója másik ingatlanát is bevonhatja pótfedezetként.

Szolgalmi jog
A szolgalmi jog más személy vagy szomszédos ingatlan javára biztosított használati jog. Például ha valaki úgy tudja megközelíteni a saját telkét, hogy át kell mennie a szomszéd földjén, akkor átjárási szolgalmi jogot kell bejegyezni. Ugyanígy vezetékjog esetén engedélyezett, hogy a szomszéd telkén keresztül víz-, gáz- vagy elektromos vezeték fusson. Ezeket a jogokat a földhivatalban bejegyzik, és a későbbi tulajdonosokra is kötelező érvényűek.

Tehermentes ingatlan
Tehermentesnek nevezzük azt az ingatlant, amelyen nincs semmilyen jogi vagy pénzügyi teher. Ez azt jelenti, hogy nincs rajta jelzáloghitel, haszonélvezeti jog, szolgalmi jog vagy végrehajtás. A tehermentes ingatlan előnye, hogy azonnal eladható, és a vevő biztos lehet benne, hogy tiszta tulajdonjogot szerez.

Tehermentesítés
Amennyiben egy ingatlan terhelt, például jelzáloghitel van rajta, akkor az eladás előtt vagy azzal párhuzamosan tehermentesíteni kell. Ez azt jelenti, hogy a hitelt rendezni kell (gyakran a vevő által fizetett vételárból), és a bank kiadja a törlési engedélyt, amellyel a földhivatal törli a jelzálogot. Csak így kerülhet a vevő tiszta tulajdonhoz.

Tulajdonjog bejegyzés
Ez a földhivatal által végzett eljárás, amely során a vevő neve hivatalosan rákerül a tulajdoni lapra, mint új tulajdonos. Az ügyvéd nyújtja be a szerződést a földhivatalhoz, amely bejegyzi a változást. Ez a folyamat általában néhány hét, de addig is a vevő jogait "függőben tartás" védi.

Tulajdoni lap
A tulajdoni lap az egyik legfontosabb dokumentum egy ingatlan adásvételnél. Ez a földhivatal által vezetett hivatalos nyilvántartás, amely tartalmazza az ingatlan pontos adatait (pl. helyrajzi szám, alapterület, cím), a tulajdonos(ok) nevét és tulajdoni hányadát, valamint az esetleges terheket és jogokat (pl. jelzáloghitel, haszonélvezeti jog, szolgalmi jog). A tulajdoni lap három részből áll: az "A" rész az ingatlan adatait, a "B" rész a tulajdonosokat, a "C" rész pedig a terheket tartalmazza. Bármilyen adásvétel vagy hitelfelvétel során elengedhetetlen a friss tulajdoni lap beszerz

Acélvázas ház

A könnyűszerkezetes ház egyik típusa, ahol a váz acélból készül. Az acél rendkívül tartós, nem éghető, nem rovar- vagy gombakárosító, ezért hosszú élettartamot biztosít. Előnye, hogy pontos méretezést tesz lehetővé, hátránya viszont, hogy építése nagy szakértelmet igényel, és jó szigeteléssel kell párosítani a megfelelő komforthoz.

Belmagasság
A padló és a mennyezet közötti távolság. Az átlagos belmagasság Magyarországon 2,6–2,8 méter, de régi polgári lakásokban gyakran 3,5–4 méter is lehet. A nagyobb belmagasság tágasabb érzetet ad, értéknövelő tényező lehet, de a fűtési költségeket is növeli.

Belterület
Az önkormányzat által kijelölt terület, amely alkalmas építési telkek kialakítására. Itt találhatók lakóházak, közintézmények és közművek (víz, villany, gáz, csatorna). Ingatlant vásárolni vagy építeni általában csak belterületen lehet.

Dupla komfortos lakás
Olyan lakás, amely két külön fürdőszobával vagy fürdő+WC egységgel rendelkezik. Különösen nagyobb családok számára kényelmes, mert egyszerre többen tudják használni a vizesblokkokat. Befektetési céllal bérbeadásnál is előny, mert több bérlő is kényelmesen elfér.

Erkély
Az épületből kiugró, korláttal ellátott pihenőfelület. Növeli az ingatlan komfortját és piaci értékét, mert plusz külső életteret biztosít. Méretétől függően lehet kisebb (csak kiállásra alkalmas) vagy nagyobb, ahol asztal, szék is elfér.

Fagyhatár
Az a talajmélység, ameddig télen a hideg áthatolhat. Magyarországon jellemzően 80–100 cm. Az épület alapozásánál figyelembe kell venni, hogy az alap a fagyhatár alá kerüljön, különben a talajmozgás károsíthatja az épületet.

Favázas ház
A könnyűszerkezetes házak egyik típusa, amely fa vázszerkezetre épül. Előnye, hogy gyorsan felépíthető, természetes hatású, jó hőszigetelő. Hátránya, hogy fokozottan igényli a megfelelő karbantartást és nedvesség elleni védelmet.

Félkomfortos lakás
Olyan lakás, amely rendelkezik alapvető közművekkel (villany, víz), de nincs teljes központi fűtés vagy melegvíz-ellátás. Gyakran olcsóbb, kisebb komfortfokozatú ingatlanoknál fordul elő, például vidéki házaknál.

Francia erkély
Kis méretű erkély, amely gyakorlatilag csak egy ajtónyílás korláttal. Kiülni nem lehet rá, de szellőztetésre és fény beengedésére alkalmas. Gyakran új építésű lakásokban található.

Garzon
20–35 m² alapterületű kis lakás, általában egy szobából és egy kis konyhából áll. Első lakásként, egyedülállóknak vagy befektetésnek kedvelt, mert alacsonyabb árú és könnyen bérbe adható.

Gerendaház
Tömör fa gerendákból épült ház, amely természetes, rusztikus hatású. Jó hőszigetelő, tartós, de építése költségesebb. Rendszeres karbantartást igényel (pl. fa felületkezelés).

Készház
Előre gyártott elemekből épülő ingatlan, amelyet a helyszínen csak össze kell szerelni. Gyorsan építhető, energiahatékony, de a tervezési lehetőségek korlátozottabbak.

Komfort nélküli lakás
Olyan ingatlan, amelyből hiányoznak a legalapvetőbb közművek (pl. víz, fürdőszoba). Gyakran régi építésű, alacsonyabb piaci értékű lakásoknál fordul elő.

Konténerház
Újrahasznosított szállítmányozási konténerekből épülő ingatlan. Modern, költséghatékony, gyors megoldás lehet, de kisebb alapterület és speciális szigetelés szükséges hozzá.

Könnyűszerkezetes ház
Olyan épület, amely főként fa vagy fém vázszerkezetből készül, könnyű építőanyagokkal. Előnye a gyors építés, jó energiahatékonyság, hátránya, hogy a hang- és hőszigetelés változó lehet.

Közös költség
A társasház fenntartásához minden tulajdonos által fizetett havi díj. Tartalmazhatja a közös területek világítását, takarítását, szemétszállítást, közös biztosítást, valamint a felújítási alapba fizetett részt.

Külterület
A település lakott részén kívül eső terület, például szántó, rét, erdő. Itt építkezni csak külön engedéllyel lehet, és a közművek hiánya miatt drágább a beépítés.

Különnyíló szobák
Olyan lakáselrendezés, ahol minden szoba közvetlenül a közlekedőből nyílik, nem pedig egymásból. Előnye, hogy több lakó kényelmesen használhatja a lakást, bérbeadásnál is praktikus.

Loggia
Az épület homlokzatába süllyesztett, három oldalról falakkal körülvett erkély. Időjárásvédettebb, mint a kiugró erkély, ezért télen-nyáron jobban használható.

Loft
Eredetileg ipari épületekből (gyárakból, raktárakból) átalakított lakástípus. Jellemzője a hatalmas belmagasság, tágas terek és modern, minimalista stílus. Ma már új építésű loft jellegű lakásokat is építenek.

Manzárd
A tetőtérben kialakított lakótér, amely ferde tetősíkkal rendelkezik. Hangulatos, sok természetes fényt adhat, de a ferde falak miatt a hasznos alapterület kisebb.

Ökoház / zöldház
Környezetbarát technológiákkal épített ingatlan, ahol fontos szempont a fenntarthatóság. Gyakran tartalmaz napelemet, hőszivattyút, esővízgyűjtőt. Energiatakarékos és hosszú távon gazdaságos.

Összkomfortos lakás
A legmagasabb komfortfokozat, amely tartalmazza az összes közművet: víz, villany, gáz, központi fűtés, melegvíz, fürdőszoba.

Panel lakás
Előre gyártott betonelemekből épült társasházi lakás, jellemzően szocialista lakótelepeken. Gyakran kisebb belmagasságú, de praktikus elrendezésű. Felújítva jó ár-érték arányú befektetés lehet.

Passzívház
Kiemelkedően energiatakarékos épület, amely vastag szigeteléssel, hővisszanyerős szellőzéssel és megújuló energiákkal működik. Célja, hogy a lehető legkevesebb energiát használja fel.

Penthouse
Társasház legfelső szintjén elhelyezkedő nagy alapterületű, panorámás lakás, gyakran tetőterasszal. Luxus kategóriás ingatlantípus.

Présház / nyaraló
Kisebb méretű épület, jellemzően szőlőhegyeken, zártkertekben. Gyakran engedélyköteles, és nem minden esetben alkalmas állandó lakhatásra.

Szerelt ház
Gyárban előregyártott panelekkel épülő ingatlan. Gyors, pontos kivitelezést tesz lehetővé. A készházhoz hasonló, de sokszor olcsóbb megoldás.

Stúdió lakás
Egyetlen nagy térből álló lakás, ahol a nappali, konyha és háló egyben van. Kis alapterületű, fiatalok és egyedülállók körében népszerű.

Szigetelés
Az épület hőveszteségét csökkentő réteg (pl. polisztirol, kőzetgyapot). Nagyon fontos tényező az energiatakarékosság és a rezsi szempontjából.

Szuterén
Az épület részben vagy teljesen föld alatti szintje. Lehet lakás, iroda vagy tároló. Hátránya a gyengébb természetes fény és szellőzés.

Téglaépítésű lakás/ház
Hagyományos, téglából épült ingatlan. Tartós, jól szigetelhető, és általában keresettebb, mint a panel vagy könnyűszerkezetes épületek.

Tetőtér beépítés
A padlástér lakótérré alakítása. Egyedi hangulatú, gyakran ferde mennyezetes helyiségekkel. Értéknövelő tényező, de építéséhez engedélyek és statikai vizsgálat szükséges.

Vályogház
Hagyományos építési mód vályogtéglából. Jó hőszabályozó képességű (nyáron hűvös, télen meleg), de rendszeres karbantartást igényel, és banki hitelnél sokszor nem elfogadott fedezet.

Ytong / pórusbeton
Könnyű, jól hőszigetelő falazóanyag, amelyet gyakran használnak új építkezéseknél. Könnyen formálható, de megfelelő szigetelést igényel.

Zöldövezeti elhelyezkedés
Nyugodt, kertvárosias környezet, távol a város zajától. Családok körében keresett, mert sok zöldfelület és jó levegő jellemzi.

Cserépkályha
Samott téglából épített, kívül cseréppel burkolt hőtárolós berendezés. Lényege, hogy a tüzelés után hosszú órákon át tartja és sugározza a meleget. Egyenletes hőérzetet ad, hangulatos, de kiépítése költségesebb és helyigényes.

Elektromos fűtés
Árammal működő fűtés, amely több formában elérhető: elektromos radiátor, hősugárzó, konvektor, fűtőpanel vagy modern infrapanel. Előnye, hogy egyszerűen telepíthető és nem igényel kéményt. Hátránya, hogy magasabb lehet a fenntartási költsége, ha nincs napelem vagy kedvezményes tarifa.

Falfűtés / mennyezetfűtés
A padlófűtéshez hasonló elven működik, de a csövek a falba vagy a mennyezetbe kerülnek. Nagy felületen adja át a hőt, így egyenletes meleget biztosít. Esztétikus, mert nem igényel látható fűtőtesteket. Inkább új építésű házaknál jellemző.

Gázcirkó fűtés
Központi fűtési rendszer, amelyben gázkazán melegíti fel a vizet, és az radiátorokon vagy padlófűtésen keresztül adja át a hőt. Előnye, hogy gyors és kényelmes, hátránya, hogy a gázárak erősen befolyásolják a fenntartási költséget.

Hibrid fűtés
Olyan rendszer, amely több technológiát kombinál (pl. gázkazán + hőszivattyú, elektromos fűtés + napelem). Célja az energiahatékonyság növelése és a költségek csökkentése. Rugalmas, de a kiépítése költségesebb lehet.

Hőszivattyús fűtés
Korszerű, környezetbarát megoldás, amely a levegőből, vízből vagy talajból nyeri ki a hőt. Rendkívül alacsony energiaigényű, különösen ha napelemmel kombinálják. Magas beruházási költségű, de hosszú távon megtérül.

Infrapanel fűtés
Speciális elektromos fűtés, amely sugárzó hővel működik: nem a levegőt, hanem közvetlenül a tárgyakat és az embereket melegíti. Kellemes hőérzetet biztosít, energiatakarékos, de nagyobb ingatlan teljes fűtésére költségesebb lehet.

Kályha
Egyszerűbb, fémből (öntöttvas, acél) készült fűtőberendezés, amely szilárd tüzelőanyaggal (fa, brikett, szén) működik. Gyorsan meleget ad, de nem tartja sokáig a hőt. Inkább kisebb helyiségek vagy kiegészítő fűtés megoldásaként használják.

Kandalló
Dekoratív, hangulatos fűtési megoldás, amely főként fával működik. Nyílt tűzterű változata inkább kiegészítő fűtés, míg a vízteres kandalló központi fűtésként is alkalmazható. Nagy előnye az otthonos hangulat, hátránya a rendszeres tüzelőanyag-igény.

Kondenzációs kazán
Modern gázkazán, amely a füstgáz hőtartalmát is hasznosítja. Energiahatékony, akár 15–30%-kal kevesebb gázt fogyaszt, mint a hagyományos gázcirkó. Új építésű és korszerűsített lakásoknál a legelterjedtebb.

Konvektoros fűtés
Régebbi gázfűtési mód, amelynél a fali konvektor közvetlenül a helyiséget melegíti. Előnye az egyszerű működés és az alacsony kiépítési költség, hátránya a korszerűtlen hőeloszlás és a szabályozhatóság hiánya.

Padlófűtés
A fűtőcsövek vagy elektromos fűtőszálak a padlóburkolat alatt futnak. Alulról felfelé melegíti a teret, ami kellemes hőérzetet biztosít. Egyenletes hőeloszlású, esztétikus (nem látszanak radiátorok), de lassabban reagál, és utólagos beépítése drágább.

Pelletkazán
Automata rendszer, amely préselt fa pellet elégetésével működik. Környezetbarát és kényelmesebb, mint a hagyományos fatüzelés, mert adagolórendszere van. Fenntartása olcsóbb lehet, de kiépítése költségesebb.

Távfűtés (távhő)
Lakások és irodaházak központi fűtése, amelyet egy hőközpont vagy erőmű biztosít, és vezetéken keresztül jut el az épületbe. Előnye, hogy biztonságos és kényelmes, hátránya, hogy a fogyasztás kevésbé egyénileg szabályozható.

Vegyestüzelésű kazán
Olyan kazán, amely többféle tüzelőanyaggal is működik (fa, szén, brikett). Előnye a rugalmasság és a költséghatékonyság, hátránya, hogy folyamatos felügyeletet és munkát igényel (fa behordása, hamu eltakarítása).